Már néhány éve becsípődésem, hogy az izmos női kar jól néz ki, és még milyen jól nézne ki, ha az enyém lenne. Nyilván nem szeretnék Miss Egybenyak lenni, de a karom pálcika formáját is szívesen lecserélném egy formásabbra. Persze a bicepsz nem erősödik a heves gépeléstől, sem gyakori lapozástól, a pattogatott kukorica evéstől meg pláne nem. Edzeni kellene, állapítom meg ilyenkor, a nagy felfedezés hevében lenyomok néhány fekvőtámaszt, fájlalom pár napig, majd el is felejtem.
A Hundredpushups.com egy hat hetes edzéstervet kínál, amivel - állításuk szerint - bárki képes lesz száz fekvőtámasz elvégzésére. A részletes, és igen csak szórakoztató honlap ajánlása szerint nem kell feltétlenül megszakadni a cél eléréséhez, elég hetente összese fél órát tölteni vele.

Az első lépés az állapotfelmérés: csinálj meg annyit, amennyit tudsz, majd az így kapott eredmény alapján indulj el. Ha például max 5-re voltál képes (mint jelen sorok írója), akkor az első hét első oszlopában leírtakat érdemes követned. Nem is tűnik vészesnek, ugye? Kettő fekvőtámasz, egy perc pihenés, aztán három, pihenés... és két edzős nap között mindenképpen ajánlott egy nap szünetet hagyni. Két hét múlva esedékes a kövekező állapotfelmérés, ami meghatározza a további ütemet. Hetet ismételni természetesen bármikor lehet, illetve ha úgy tartja kedvünk, neten regisztrálhatjuk is, merre tartunk az edzéstervben.

Ugyanerre az ötletre több gyakorlat is épül, így ha inkább felüléseket, guggolást esetleg húzódzkodást szeretnénk végezni, a bal oldali menüsörből elérhető azoknak a weboldala is. A héten elkezdtem a fekvőtámaszt és a felülést is. Csatlakozzatok ti is, vagy ha más nem, szurkoljatok, hogy nekem összejöjjön!

Mi is az az énkép?

Az énkép a önmagunkról kialakult kép. Amilyennek magunkat látjuk, amit magunkról igaznak vélünk. Van aki azt gondolja magáról: „én szép vagyok”, míg más azt „én csúnya vagyok”. Azonban az, hogy az ember mit vél igaznak magáról, nem feltétlenül felel meg a valóságnak.

Kezdetben a család, később a szocializáció során velünk kapcsolatba kerülő emberek hatnak rá, életünk során folyamatosan változhat. Belső beszéddel alakítható jó és rossz irányba is.

A élet napos és árnyékos oldala

Hogy melyiken vagy, az csakis tőled függ! Meg persze attól, hogy szerettek-e és bátorítottak-e a szüleid mikor gyerek voltál, vagy netán azt mondták Rád, hogy szerencsétlen és buta vagy. És, hogy aztán ki lettél? Az iskolában azt mondták Rád, hogy stréber, csúnya vagy szerencsétlen vagy? Ugyanis leginkább ezektől függ, hogy milyen lett az énképed, pozitív vagy negatív. Hogy egy élettelteli, optimista és vidám valaki vagy most, aki fel meri vállalni a véleményét, és kiáll magáért, sőt másokért is, ha kell. Vagy pedig önbizalomhiánnyal küzködsz, mindentől félsz, visszahúzódó vagy, és egy csődtömegnek érzed magad.

Merj változtatni!

Először is elhatározásra van szükség. Neked is jogod van a boldogsághoz, és a kissebrendűségi komlexustól mentes élethez. Ha változtatni szeretnél az életeden, de nem tudod, hogyan is kezdj bele, segítségedre lehet az alábbi két oldal: http://www.pozitivenkep.hu/2009_08_16_archive.html, http://www.viktoriafaktorok.hupont.hu/.

Hilton ugyanis hétvégén elment bulizni a barátjával, majd kocsiba szálltak, amit megállított a rendőrség, akik marihuánaszagot éreztek, úgyhogy kiszállították az utasokat, és elkezdték átkutatni az autót, hogy hátha találnak valami nem odavalót. Hilton ekkor közölte, hogy ki kell mennie, úgyhogy elvitték az egyik közeli hotelbe, ahol meg kellett várni az egyik rendőrnőt, akik kikísérhette Parist. Miközben pedig Paris és az őt kísérő rendőr vártak a rendőrnőre, Paris kinyitotta a táskáját, kivette a szájfényét, azzal a mozdulattal pedig kihúzott egy kis zacskót, tele tiszta kokainnal, ami beleesett egyenesen az őt kísérő rendőr ölébe. Hilton azzal védekezett, hogy nem tudta, mi az, szó szerint azt mondta: "azt hittem, rágógumi". Celebekről mára ennyit, ezt nem tudtam nem megosztani veletek, ilyen béna védekezést rég hallottam.

Rögtön az elején lendüljünk is túl azon a kérdésen, hogy milyen lenne az ideális férfi, akit a csajok elképzelnek maguknak. Nem érdekes, természetesen elkeserítő nagy baromságokat képesek erről írni azok, akik eme cseppet sem közhelyes témába vágják az úgynevezett fejszét.

Inkább beszéljünk arról, hogy milyen az, amikor a dolgok nem tökéletesek. Igen, a rettegett fél 6 című műsorról van szó, amikor is a vágyunktárgya férfinak valamiért nem jön össze. Itt a csajok kapásból képesek elkövetni azt a hibát, hogy bevágják a durcát, biztos nem vagyok elég csinos, nagy a seggem, nem is szeretsz, és még sorolhatnám. Az esetek jó részében bár nem erről van szó, MINDEN lánynak megfordul a fejében. Nőként nagyon nehezen tudom átérezni, milyen csapás lehet ez a partnerem férfiasságának, öntudatának, vagy akármilyének, mondják legalábbis a férfiismerőseim.

A férfiasság azonban nem itt bukik el soha, hanem azon a reakción, amit utána a nő vágyának tárgya produkál. A csapkodás, a berendezés szétverése, seggnek a földhöz verése nem egy férfi, hanem egy gyerek reakciója. Nem old meg semmit. Egy értelmesebb nő mondjuk megpróbálja azzal kezelni a helyzetet, hogy figyelj kicsim, ideges vagy/fáradt, semmi baj. Persze ez sem használ igazán, de talán jobb a hisztinél vagy a lebénafaszozásnál...

Aztán rosszabb esetben utána vége is szakad a mókának, se jégkrém, se lángos, és a férfiember még elméleteket is gyárt a dologhoz. Na nem arra gondolok, hogy igen, tényleg kicsit fáradt vagyok. Hanem: lehet, hogy buzi vagyok! impotens! nem is szeretek dugni! És még hasonló dolgok, amivel végképp elkeserítik az amúgy türelmes és empatikus nőneműt is.

Na ezzel lehet elérni, hogy ne akarjon legközelebb annyira dugni veled a nőd. (Kivéve, ha szerelmes, de ez velük szemben különösen csúnya dolog.) Nem azzal, hogy nem áll, mint a cövek.

A csajok sincsenek mindig rendben. Pl. nem mindig megfelelő a páratartalom a barlangban, nem olyan a hangulat. Ha ekkor a lány azt mondja, hogy NEM (így, nagybetűvel, hangosan), akkor tudd elfogadni, és ne kezdd el gúnyolni, hogy írok egy számot arról, hogy száraz a lány, haha, ez de kurvajó. Mert ha ezért nem tudod megcsinálni a nőt, mert ő abban a pillanatban nem akarja (pl. részegen nem szereti), akkor ezt illik tudomásul venni. Mert innentől újból csak magadat férfiatlanítod azzal, hogy nincs elég tartásod meg önuralmad.

A nők is megérnek egy misét, de most nem az volt a téma.

Habár továbbra is fenntartom Lady Gagáról, amit a múltkor írtam, azért azt el kell ismerni, hogy ezek a képek nagyon-nagyon odavágnak. A fotós Nick Knight, Gaga pedig mindenhol ősz parókát visel, ami igencsak különlegessé teszi a megjelenését. (A vörös alapszínű fotó engem a Sejt című filmre emlékeztet egyébként.) Most csak a címlap látható, a Tovább gomb után nézegethető a többi.

Mi jut eszetekbe Jennifer Anistonról? Segítek: kislányos, egyenes szőkésbarna haj, a Jóbarátok szereplője, szomszéd lány, Brad Pitt. Az imázsa évek óta nem változott, pedig már a negyvenet is átlépte - mindig is a kedves külsejű szomszédlányt alakította a lesifotósok előtt. Most viszont felleltem egy olyan fotót, amin végre nem úgy néz ki, mint általában - megjegyzem, igazán jól áll neki a femme fatale-szerep. (A kép eredete: Smoking is Sexy.)

Citrom és bors - ezekből áll a Sex Pistols parfümjének alapillata, amelyet az együttes a Fragrance és Beauty Limited nevű cégekkel kooperálva hozott létre. A parfüm marketingje szerint az illat dacol a tradícióval, harcol a konformitással és furcsa illatösszhatással operál. De szép.

Maga az üveg nem néz ki rosszul, szívesen kipróbálnám az illatot is, azonban sajna!, csak a Fragrance Shopokban kapható, amelyekből bizony Magyarországon egy sincs. Hát, talán majd egyszer.

Eme cikk kapcsán jutott az eszembe az, amit már akkor is éreztem/tudtam, amikor szitu volt: azaz eddigi szexuális élményeim jósága fordított arányosságban állt az adott partner jó kinézetével, még akkor is, ha kapcsolatban voltunk, ahol ugye elvileg eleve figyelünk a másikra, és törekszünk arra, hogy neki is minél jobb legyen. Ekkor ugye nem az dominál, hogy jó csaj vagyok, érezd megtisztelve magad, hogy szétteszem a lábam neked, vagy jó pasi vagyok, beteszem-kiveszem, örüljél, irigyel az összes barátnőd. Persze nem nagyon lehet a szex minőségéről igazán beszélni sem mondjuk tizennyolc éves korban, amikor én már kétszer csináltam előtte, ő meg még nem... De azért már akkor jellemző volt, hogy a helyesebb fiúk, akikkel dolgom volt, sokkal kevesebb fantáziával és nemi vonzerővel rendelkeztek, mint azok, akiken azért adódtak kisebb-nagyobb testi problémák. Nagydarab volt, vagy nagyon sovány, nem volt szép teste, nem volt annyira jóképű, de sokkal többet ki tudott hozni belőlem és magából, mint egy olyan, akire általában a nyálukat csorgatták a lányok. Meglepő, de volt ilyen barátom is, kalandom is. Nyilván azért a múlt idő, mert annyira nem adta a dolog nem csak a szex miatt.

Mindenkinek vannak, vagy legalábbis kellene, hogy legyenek emlékei élete legnagyszerűbb meneteiről. Az én legjobb emlékeim csakis olyanokhoz kötődnek, akik nem hejjespasik voltak. És nektek?